Alig indult el az évad és te máris kikészültél?

Szeptember közepe van: a legtöbben már visszatértek a próbatermekbe, színpadra, gyakorlótermekbe. Azt hiszem, megérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor fontos, hogy beszéljünk a kiégés tüneteiről. Természetesen az alábbi lista bővíthető, kisebb egységekre bontható, de most 5 (+1) főbb ismertető jelről szeretnék beszélni, amire érdemes felfigyelni.

1. Időtartam. Tegyük fel, semmi kedved gyakorolni, próbára menni, előadást játszani. Ha azért van, mert tegnap buli volt, vagy péntek 13. van, vagy éppen összevesztél a tanároddal: ez természetes érzés, ha egy-két napig, esetleg egy hétig tart. Mindenkinek vannak rosszabb napjai. Ha két hete, egy hónapja, egy éve sokkal több a rosszabb nap, mint a jó, az egy intő jel, amit érdemes figyelembe venni.

2. Zenéhez való viszony. Minden zenésznél előfordul, hogy csendre vágyik. Viszont ha azon kapod magad, hogy nem érdekel a zene, nem bírod a kedvenc szimfóniádat végighallgatni és a koncerten is csak lejátszod a hangokat, érdemes ezt is átgondolni.

3. Gyakorlás eredmény nélkül. A zene egy szubjektív műfaj, nem mindig mérhető a teljesítmény: az a része természetes. De ha mindent beleteszel, és akkor sincs sikerélményed (akár külső, pl. egy jó jegy vagy kritika, szakmai dicséret, akár belső: elégedettség a saját előadással), az is lehet egy tünet.

4. Cinikus hozzáállás. Egy rosszabb napon megesik, hogy nem fogalmazol kedvesen (akár gondolataidban), lenézed a közönségedet vagy a kollégákat és az egész szakmára haragszol. Ha azonban egyre gyakrabban fordul elő nálad egy általános rossz, reménytelen, fatalista hozzáállás, amivel nem csak saját magadat, de akár a kollégáidat is lehúzod és elkedvetleníted, akkor valami biztosan nincs rendben.

5. Fizikai tünetek. Természetesen akkor is lehetnek fizikai tüneteid, amikor mentálisan a csúcson érzed magad. Viszont ha azok a fájdalmak, kellemetlen érzések a fellépések, próbák körül koncentrálódnak és akár anélkül megjelennek, hogy a valós fizikai terhelés történt volna: lehet, hogy nem csak a körzeti orvoshoz érdemes fordulni.

(+1) Ezek a tünetek nem minden esetben jelentenek kiégést. Hasznos információ lehet a kontextus: amennyiben nyáron/szabad hétvégén nagyszerűen érezted magad, pihentél, szórakoztál, kirándultál, és a tünetek akkor jelentek meg, amikor az élet visszaállt a szokásos menetrendbe, akkor valószínűleg a probléma forrását a szakmai kiégés/teljesítményszorongás körül érdemes keresni. Ha pedig a tünetek általánosak, és akkor is tartósan fáradtnak, fásultnak, kedvetlennek vagy éppen feszültnek érzed magad, ha a zene nincs képben, akkor az idegrendszeredet az élet más területein is érdemes megtámogatni és lehet, hogy inkább depresszió vagy szorongás okozza a rossz közérzetedet.

Ez a poszt nem helyettesíti egy orvosi, pszichológiai vizsgálatot és diagnózist, de ha az öt pontból akár egy-kettő is ismerős, érdemes időt szánni arra, hogy megvizsgáld a valós okát és a lehetséges megoldásokon gondolkozz, a saját hatáskörben vagy a szakember segítségével.